Mi is az a vázszerkezetes építés – vélemények és tények

A „vázszerkezetes építés” kifejezést legtöbben Kanadával, a fával és bizonyos szintű újdonsággal társítják. Ha ezeket a gondolati társításokat megpróbáljuk besorolni valamely gorál (népcsoport a Magas-Tátra és a Beszkidek vidékén) igazság kategóriába – Tischner József atya (lengyel pap, filozófus) szerint (teljesen igaz, ez is igaz, és „egy fászt” igaz) a fenti társítások is az „ez is igaz” vagy az „egy frászt” igaz kategóriákba kerülnének.

Az újdonság, azaz az „egy frászt igaz”. A vázszerkezetek az emberiség által legrégebben ismert szerkezetek. A gótikus katedrálisok (különösen a legkifinomultabb francia és angol kiadásunkban) sem mások, mint egy téglaváz kitöltve nem teherhordó falfelületekkel, boltozatokkal és hatalmas ablakokkal. Vagy például a valószínűleg mindenki által ismert Fachwerkhause-ként meghatározott épületek, azaz fa vázszerkezet valamilyen anyaggal kitöltve (természetesen általában téglával, de akár agyaggal, vagy más anyagokkal). Más lapra tartozik, hogy az utóbbi években a vázszerkezetes technológiák egy sor hatalmas változáson esnek át. Egy részről ez a tartóelemek területén végbement forradalmi változásokkal függ össze, másrészt a tervezők által kidolgozott irányelveknek megfelelően a burkolatok és kitöltések adta lehetőségekkel. Ma már nem okoznak problémát a tűzálló, hőszigetelt, vagy éppen nedvességnek ellenálló vázszerkezetes falak.

A fa és Kanada a „ez is igaz” kategóriába kell, hogy kerüljenek. Mert a fa vázszerkezetes épületek valóban különös népszerűséggel bírnak az észak-amerikai kontinensen - de egyáltalán nem ott születtek. És a fa nem is az egyetlen, vagy akár a legnépszerűbb anyag, amit építésükhöz felhasználnak. Kiváló alternatívát jelent az acél, vagy a vasbeton.

Kezdjük az elején. A vázszerkezetes rendszer olyan rendszer, ahol elválasztódtak egymástól a tartó elemek, és az azokat kitöltő anyag. A terhelést a gerendarendszer veszi át, amely általában fa, acél vagy vasbeton elemből áll. Az anyagtól függetlenül ez a rendszer számos alapvető előnnyel rendelkezik. Első sorban lehetővé teszi az épület tervének szabad alakítását. Az acél vagy vasbeton tartószerkezet modulárisan elhelyezett oszlopai alapvetően nem képeznek semmiféle akadályt. A valamivel kisebb kivitelezésekhez használt faváz ugyan nem annyira rugalmas, azonban előnyt szerez ezen a területen a nagy távolságokat áthidaló rácsszerkezetnek és az elemek teherbírását jelentősen megnövelő ragasztott fa alkalmazásának köszönhetően. Sokkal érdekesebb azonban, hogy a rugalmasság és a kialakítások szabadságának érve nem csak új létesítmények építésére vonatkozik, hanem a már meglévő épületek esetén a változtatásokra is.

A második előny a válaszfalak szinte bármilyen mérvű megnyitásának, beüvegezésének lehetősége. A harmadik – az előregyártáshoz való kiváló alkalmazkodás. Mindezek eredménye az, hogy a vázszerkezetes építés rendkívül gyors, rugalmas és tiszta alternatívát jelent a tradicionális technológiákkal készülő épületekkel szemben.

Annak a ténynek köszönhetően, hogy a válaszfalak teherhordó rétege a viszonylag vékony oszlopokra és csavarokra redukálódott, a köztük való teret pedig szigetelőanyaggal lehet kitölteni, a következő megszerezhető előny – a falak vastagságának jelentős csökkenése ellenére, az elérhető kitűnő hő- és hangszigetelő képesség.

Érdemes megjegyezni, hogy a tiszta vázszerkezetes technológiákon kívül különféle kombinációs megoldásokat is választhatunk – mind a technológiák, mind az anyagok terén.

Végezetül, semmi sem áll az útjában annak, hogy például vasbeton technológiával készült tartószerkezetes épületet tervezzünk, monolit mennyezettel és falakkal, amiket könnyű aluvázas szerkezetre szerelnek. Ha szükséges, meg lehet néhány falat monolitikusnak meghagyni. Mindezeknek köszönhetően a tervezett épületek esetén optimális paraméterek elérésére válik lehetőség, mind használati, fizikai, mint anyagi szempontból, de még az építési folyamat könnyebb tervezhetősége szempontjából is.